Hírek

Advent szitáló porcukorral, csillámló porhóval

Ha az adventi titkok közül meg kellene fejteni, miért porcukros a stollen teteje, vagy hogy honnan a habkarika légies könnyedsége, mi a pamacsos hófelhőkben keresnénk a választ.

A karácsony másik kérdésére pedig, miszerint idén megreped-e a bejgli, egyértelmű nemmel felelünk.

A német karácsonyi süteményről, a stollenről vagy christstollenről a bepólyált Kisjézus juthat eszünkbe – nem véletlenül hívják ezt a kalácsok és gyümölcskenyerek szerelméből született pékárut krisztuskalácsnak. De említsünk meg egy másik „szerelemgyereket is”, hiszen a bejgli tésztája pedig a kalács és a pozsonyi kifli között fekszik, valahol félúton… talán éppen Pozsony felé.

Bár a pékipar ilyenkor karácsony előtt igen kreatív, és egyre érkeznek a pezsgős-vörösboros stollenek, vagy éppen a gyömbérrel, tőzegáfonyával készített verziók, a gesztenyekedvelők kedvéért pedig kisütik a kevésbé sem hagyományos gesztenyés bejglit is, mi, a Ceres Sütőnél szeretjük a hagyományokat, ezért maradunk két klasszikus verziónál.

Annál is inkább, mert az egész karácsonyi ünnepkör a hagyományok, a családi nagy nosztalgiázások időszaka – ezeknek az édességeknek pedig igencsak régi hagyományai vannak.

stollen1

Rögtön itt a stollen, amiről írásban először egy 1474-ben kiállított számlán emlékeztek meg. Németország legrégebbi karácsonyi vásárán, a drezdei kalácspiacon (Striezelmarkt-on) 1500 óta árulják. Habkarikát pedig azóta sütnek a háziasszonyok, amióta megmaradt egy-egy receptből a tojásfehérje. Sokszor persze ez nem olyan formás és ízletes, mint a boltban kapható, fehér-rózsaszín és baba-kék színekben pompázó társa. Viszont már a századelőn is feljegyeztek olyan receptet, ami ízesített: a leleményes, karácsonyra készülődő nagymamák figyelmébe ajánlják, hogy egyéb maradékokat (kókuszreszeléket, mazsolát, cukrozott gyümölcsöt) szórjanak a tepsiben lassan sütendő cukrozott tojásfehérjébe.

 

 

bejgli

A bejgli pedig szintén német vidékről, Sziléziából származik, ahol a 14. század óta ismert. Eredetileg hajlított, patkó formája volt – a neve is erre utal. Beugen vagyis meghajlít. A reformkortól kezdte felváltani a hagyományos karácsonyi kalácsot, a magyarok pedig egy 1830-ban megjelent Magyar Nemzeti Szakácskönyvben ismerhették meg az eredetileg csak mákos formában készült omlós édességet. Mára Lengyelországtól a Balkánig van orosz, dán, olasz és izraeli változata.

A bejglit sokan sokféleképpen tekerik, ám mivel a tészta-töltelék arány fontos, az igazi az, amelyik nincs sokszor megtekerve. Ha a hagyományokra és néphiedelemre alapozva bőséget, gazdagságot, termékenységet kívánunk magunknak, kínáljuk a családot a mákos verzióval, ha a rontást akarjuk elkerülni, dióval töltsük. A többi tölteléket kizárólag élvezetből fogyasszuk!

 

“Készüljön bár omlós, avagy egyszerű kelt tésztából, legyen a tölteléke dúsabb vagy soványabb, mindig büszkesége a ház úrnőjének, akkor is, ha nem ő maga készítette, hanem a cukrásztól hozatta” – írta Magyar Elek az 1932-ben megjelent Ínyesmester szakácskönyvében. Ráadásul nem Magyar Elek az egyetlen cukrász, aki azt vallja, hogy tökéletes, repedésmentes bejglit sütni talán az egyik legnagyobb kihívás. Idő és kellő gyakorlat szűkében tehát egyáltalán nem szégyen boltban vásárolni a bejglit – ami ma már van olyan jó, mint a házi.

 

Vásárolj 2016. november 25. és 2017. január 6-a között egyszerre legalább 2 db Ceres Sütő 500 g-os mákos vagy diós bejglit bármelyik Auchan áruházban, és nyerd meg a 100 db mini fondue készlet egyikét, vagy a 4 éjszakás wellness kikapcsolódást a Hotel Karos Spa**** Superiorba 4 fő (2 felnőtt, 2 gyermek) részére! Adataidat és a vásárlást igazoló blokk AP kódját ITT.

Vissza az oldal tetejére