Hírek

Az új kenyér ünnepe – Augusztus 20.

„Elvégeztük az aratást.
Készülj, gazda, jó áldomást!
Gazdasszonyunk jó vacsorát!
Adjon isten jó éjszakát!”
Magyar népdal

A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani a régiek. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték. Az aratásnak mára már nincsenek rögzített, fix időpontjai, sok helyütt már learatták a gabonát.

Augusztus 20-ról nem csak a kenyér ünnepe jut eszünkbe, hanem Szent István, az államalapítás, az alkotmány és a Szent Korona is. Az új kenyér napja tehát igen zsúfolt ünnep. Ennek oka a második világháború utáni politika önkényében keresendő, akik meg akarták fosztani az ünnepet katolikus, és egyben nemzeti múltjától és ettől független, a többség számára elfogadható megnevezést kerestek. Így sikerült augusztus 20-át a nyár egyik legfontosabb mezőgazdasági munkájával, az aratással is összekapcsolni.

Aratáshoz kötődő hagyományok

Régen, amikor még nem ünnepelték augusztus 20-át az új kenyér ünnepeként, inkább az aratáshoz kötődtek hagyományok. Az aratókat elsőként meglátogató gazdát vagy családtagját a learatott gabona szalmájával jelképesen megkötözték, s csak akkor engedték szabadon, ha kiváltotta magát. Ezt borral vagy pénzzel tehette meg. Ezt a hagyományt mi is feleleveníthetjük. Ha nagyszülők vagy családtagjaink kertészkednek, készítsünk Piroska mintájára kosarat, vigyünk benne bort, kalácsot. Mi is számtalan kalácsféleséget kínálunk a hagyományos fonott kalácstól kezdve a modern töltött kalácsokig.

A kenyér régen és ma

Régen kizárólag hagyományos, vekni- vagy cipó alakú kenyerek készültek. Manapság viszont a sütőformában készülő szendvics- vagy toast kenyerek is hasonlóan népszerűek. Cipóink ideális választást jelentenek a hagyományos ízvilágot és formát kedvelő vásárlóknak. Akár Attila fehér kenyerét, Réka rozskenyerét, vagy Anna teljes kiőrlésű cipóját választjuk, tökéletes szendvicseket és vendégváró falatokat tudunk tálalni dolgos családtagjainknak és barátainknak.

Nemcsak a gabona betakarításának kezdetét, hanem a munka befejezését is megünnepelték: lakomát és táncmulatságot tartottak, aratókoszorút fontak az utolsó learatott kévéből. Volt, ahol az első kévét a pap számára vették le, a másodikat a gazdaasszony vitte haza.

Az aratás befejezésekor rendszerint aratóünnepet tartottak. A magának arató család nem rendezett különösebb ünnepséget. A módosabb gazda, aki részes aratókkal dolgozott, megvendégelte munkásait. Nagy aratóbálokat elsősorban az uradalmakban rendeztek.

AUGUSZTUS 20.: AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE! … A cséplés bevégeztével tehát minden joga megvan a falu népének hozzá, hogy annyi küzdelem és annyi fáradozás után megpihenjen és augusztus 20.-át, Szent István napját munkája gyümölcsének, az új kenyér ünneplésének szentelje”

Vissza az oldal tetejére